Cégalapítás Írországban, fix és változó költségek, működési tudnivalók

Sokan sokszor kérdezik, hogy milyen költségekkel lehet számolni egy írországi cég alapítása és működése esetén, ezért itt szeretnénk megadni egy rövid, általános áttekintést a költségekről, plussz néhány további hasznos információt. 

Természetesen mindig vannak egyéni, az átlagostól eltérő esetek, de nagyjából az alábbi fix és változó költségekkel lehet kalkulálni:

Cégalapítás

Alap csomag: €450 (“csak” cég, azoknak, akiknek van saját, írországi telephelyük)

Bővített csomag: €650 ( cég + telephely egy évre, azoknak akiknek nincs saját írországi telephelyük)

Fix bevallások

Írországban 2 db, minden cég számára kötelező bevallás van: az ún. admin bevallás, amit a Cégbíróság fele kell beadni, és az ún. pénzügyi bevallás, amit pedig az adóhivatal fele kell benyújtani.

Admin bevallás: €140 (cégalapítás után 6 hónappal, utána évente)

Pénzügyi bevallás €180 ( cégalapítás után 12 hónappal, utána évente)

Itt szeretnénk megjegyezni, hogy Írországban többféle év vége van:

• természetes év vége: december 31
• egyéni vállalkozói év vége: december 31
• céges év vége: a cégalapítástól számítva 365 nap múlva, és ezután kell beadni a pénzügyi bevallást

Nem bevallás, de fix költség azok számára, akiknek mi adjuk a telephelyet: az első év lejárta után azt igény szerint meg lehet majd hosszabbítani: €250 / év.

Egyéb bevallások

Attól függően, hogy milyen további körülmények állnak fent, az alábbi bevallások vagy vonatkoznak majd cégére, vagy nem.

1, Ha vannak alkalmazottak: havi bérszámfejtés

A magyarországi gyakorlattal ellentétben, ír cégébe alapvetően senkit nem kötelező bejelenteni, se sajátmagát, se mást, se minimálbérre, se semmire. Amíg valaki nem szeretne a cégből konkrétan fizetést kivenni, addig nyugodtan dolgozhat benne bejelentés nélkül, ingyen és bérmentve. Ez lehet például kis cégek esetén maga a tulaj/director, aki a cég beindításán dolgozik, de a cég még nem termel annyi bevételt, hogy fizetést tudjon kivenni belőle, illetve szintén ide tartoznak a lelkesen segítő rokonok, ismerősök és egyéb önkéntesek.

Fontos!

Ír cégébe egyébként csak olyan embert tud bejelenteni, akinek van írországi állandó lakcíme és írországi TB száma. Igény esetén mi mindkettőben tudunk segíteni (klikk) de nyilván van olyan, akinek alapból van, és van olyan is, akinek nincs rá szüksége, mert nem szeretné magát bejelenteni.

Ír cégből egyébként alapvetően 2 féleképpen lehet pénzt kivenni: fizetésként vagy osztalékként. Tehát ha bármilyen okból kifolyólag nem kívánja magát írországi cégébe bejelenteni, akkor a keletkezett (remélhetőleg) nyereséget majd a céges év végén osztalékként tudja kivenni. 

Szintén a magyar gyakorlattal ellentétben, Írországban nincs osztalékelőleg, mivel amíg nem adjuk le a pénzügyi bevallást és nem derül ki, hogy egyáltalán van-e mit kivenni, addig azt nyilván nem is lehet kivenni.

Amennyiben ír cégébe alkalmazottakat jelent be, akkor először is a céget be kell regisztrálni bérszámfejtés az adóhivatalnál (bérszámfejtési regisztráció: €60) mely átfutási ideje általában pár nap. Ezután havonta kell majd leadni a bérszámfejtést az adóhivatal fele és befizetni a járulékokat. A bérszámfejtés díja minden alkalmazott saját első hónapjában €25, mivel olyankor van vele a nagyobb munka, minden adatot felvinni a rendszerbe stb, majd minden további hónapban €15 / fő / hónap.

A bérszámfejtés díja már tartalmazza az év végén (dec 31) leadandó összesített bérszámfejtési bevallás leadását is, annak külön díja nincs. Ebben a bevallásban kell mégegyszer megerősíteni az év közben leadott adatokat, illetve szükség esetén itt lehet utólag korrigálni, ha valamit korrigálni kell.

2, Ha a cég áfára regisztrált: 2 havonta áfa bevallás

Írországban minden cég alapvetően áfa mentesen indul, ami azt jelenti, hogy nem kell rátennie termékeire / szolgáltatásaira az áfát (Írországban a fő áfa kulcs 23%) de nem is tudja azt visszaigényelni. Ez utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl elmegy a Tesco-ba, vesz egy nyomtatót €100 + 23% áfa = €123-ért, a €23 áfa tartalmat nyilván ki kell fizetnie, de ha az Ön cége nincs áfára regisztrálva, akkor nem tudja majd visszaigényelni. Bár a teljes €123 elszámolható költségként, a €23 áfa tartalom nem visszaigényelhető, tehát ebből a szempontból az bukta.

Írországban az áfára külön kell regisztrálni (áfa regisztráció: €120) és lehet kötelező vagy önkéntes alapon is.

A kötelező áfa regisztrációs küszöb Írországban évek óta €37500 szolgáltatások esetén és €75000 termékkereskedelem ezetén. Ha fele-fele vagy nem tudjuk eldönteni, akkor az alacsonyabb, €37500-s küszöb játszik. Ha el tudtuk dönteni, hogy minimum 90% termék és csak maximum 10% szolgáltatás, akkor lesz csak a magasabb, €75000-s küszöb aktuális.

Ha bármilyen összefüggő 12 hónapban az ír cég bevétele (bevétel, NEM nyereség/haszon) eléri a vonatkozó regisztrációs küszöböt, akkor kötelezően be kell regisztrálni a céget áfára, havonta kell áfa könyvelni (lást lentebb) és kéthavonta áfa bevallást kell beadni, szükség esetén pedig befizetni az áfát.

Sokszor félre szokták érteni, ezért külön szeretnénk kiemelni, hogy a “bármilyen összefüggő 12 hónap” nem januártól decemberig tart, aztán lenullázódik vagy valami hasonló, hanem folyamatosan, hónapról hónapra vonatkozóan, mindig az éppen aktuális 12 hónappal kell számolni. Például január elejétől december végéig elértük a regisztrációs küszöböt? Nem? Akkor jöhet a következő 12 hónapos szakasz, február elejétől január végéig, aztán március elejétől február végéig és így tovább. Ha bármikor bármelyik összefüggő 12 hónap alatt a cég eléri a regisztrációs küszöböt, akkor be kell regisztrálni áfára és onnantól kezdve rá kell majd tenni a termékekre / szolgáltatásokra a megfelelő áfa kulcsot. Jó hír, hogy a regisztráció utáni vásárlások áfa tartalmát ezentúl vissza is tudják majd igényelni. 

Írországban az áfa visszaigénylés “normális” dolognak számít! Az első alkalommal ha a visszaigényelt áfa összege meghaladja a kb €500-t, akkor van, hogy szúrópróba szerűen be szokták kérni a számlák másolatát vagy bármi egyéb igazolást (pl szerződéseket) hogy mi alapján igényli vissza a cég az áfát, de ha az első visszaigénylést rendben találják, akkor utána a későbbi visszaigénylésekkor már nem szoktak kérdezősködni. A visszajáró áfát általában 1, maximum 2 hónap alatt szokták visszautalni, tehát legkésőbb a következő áfabevallás esedékességéig az előző áfabevallással járó teendőket befejezik.

Írországban az áfa regisztráció és az ún. EU-s adószám egy és ugyanaz, amíg az egyik nincs, addig a másik se.

Amennyiben cége még nem érte el a kötelező áfa regisztrációs küszöböt, de pl EU-s adószámot szeretne, akkor lehet önkéntes alapon is regisztrálni. Az áfa regisztráció költsége minden esetben €120, függetlenül attól, hogy valaki kötelező vagy önkéntes alapon regisztrál. 

Az áfa regisztráció átfutási ideje a Magyarországon megszokottakhoz képest jelentősen hosszabb: 1-3 hónap, de nem ritka az ennél hónapokkal hosszabb átfutási idő sem. Tehát ha valamilyen EU-s projekthez van szüksége az ír cégre, akkor nagyon fontos, hogy jó előre tervezzen és időben álljon neki a cégalapításnak és regisztrációknak, mert a “Ma hétfő van, péntekre kész lesz, nem? Há' Magyarországon meg van egy délután alatt!” sajnos Írországban nem így működik. (És nagyjából ez az egyetlen “sajnos”, amit az ír rendszerrel kapcsolatban el tudunk mondani.)

Az áfa regisztrációt JELENTŐSEN felgyorsíthatják, ha már a regisztráció leadásakor rendelkeznek minél többel az alábbiak közül:

• A director, titkár és részvényesek közül minél többen rendelkeznek írországi lakcímmel és TB számmal.
  Ha ezzel nem rendelkeznek, de szeretnének, akkor javasoljuk, hogy a cégalapítás megrendelésével együtt rendeljék meg ún. adórezidens csomagunkat is (klikk) így a cégalapítást már a résztvevők írországi lakcímével együtt adjuk le és mire az áfa regisztráció következik, addigra a TB számot is jó eséllyel meg lehet kapni.
  
  
  Bár elvileg bármilyen EU-s lakcímmel lehet rendelkezni, a tapasztalat azt mutatja, hogy jóval gyorsabb az áfa regisztráció átfutási ideje, ha a cégben résztvevők közül minél többen, de főleg kiemelten legalább a director rendelkezik írországi lakcímmel és ír TB számmal.
  
  
  Igen, ez valóban egy külön díjas szolgáltatás, ezért ezt kifejezetten csak azoknak javasoljuk, akik nagyobb volumenű EU-s projektet terveznek, és inkább megéri nekik az extra költség, mintsem negyed-fél évet várni az áfa regisztráció átfutására.
  Amennyiben Önnek van ideje várni, mert pl. még egyéb körülményeket is elő kell készíteni a működéshez, akkor ez a plussz szolgáltatás teljesen szükségtelen. Írországhoz képest külföldi lakcímmel is adnak áfa regisztrációt, csak lassabban.
  
  
• Angol nyelvű üzleti terv.
  Nem kell túl komplikálni, max 3-5 oldal. A fő hangsúlyt arra kell helyezni, hogy miért éppen Írország (azon kívül, hogy az egész EU-ban itt a legalacsonyabbak a cégeket érintő adók) és hogy miből finanszírozzák a cég kezdeti működését (pl saját megtakarítás, kölcsön családtól, barátoktól, vagy ha vannak befektetők, akkor ők kik és hol vannak, stb)
  
  
  Szintén ki kell hangsúlyozni, hogy a cég létezése és működése miért olyan rendkívül előnyös Írország számára, pl. mert lesz egy csomó nyereségünk ami után majd társasági adót fizetünk, és kifejezetten jó ha tervezzük, hogy pl. fél éven belül X munkahelyet teremtünk és Írországban fogunk embereket alkalmazni. 
  
  
  Halkan tennénk hozzá, hogy mint a neve is mutatja, az üzleti terv TERV. Ez nem a gyóntató papnak égre-földre megesküdünk, hogy tutira így lesz verzió, ez az áfa regisztráció leadásakor így TERVEZZÜK verzió. A leadott üzleti TERVet soha senki nem fogja se számonkérni, se leellenőrizni, hogy mi lett vagy mi nem lett belőle.
  
  
• Előszerződések, szándéknyilatkozatok, igazoló levelek, pro-forma számlák EU-s adószámmal rendelkező nemzetközi partnerektől. (Nyilván ez is angol nyelven.)
  Ha vannak ismerősei, barátai akiknek már van valamilyen EU-s cége (ez lehet másik ír cég, magyar cég, szlovák cég, román cég, stb, minél több EU-s országból, annál jobb) akkor célszerű őket megkérni, hogy készítsenek valamilyen előszerződést, szándéknyilatkozatot, hogy az Ön cégével milyen üzleti tranzakciókat és közös üzleti jövőt terveznek. (TERVeznek, a szándéknyilatkozatok és előszerződések amúgy kb. semmire nem köteleznek.)
  
  
  Ha nem szeretnének több oldalas előszerződést írni, (bár elég jól néz ki) akkor egy pár mondatos levélke is megteszi: Tisztelt Adóhivatal, nagyon szeretnénk xy céggel üzleti kapcsolatot létesíteni, xy teméket / szolgáltatást vásárolni tőle / eladni neki, várhatóan évi xy (minél nagyobb, annál jobb) € összegben, ezért tisztelettel kérjük, hogy mielőbb adják meg nekik az EU-s adószám regisztrációt, mert amíg ez nincs, addig mindkét oldalon áll az egész projekt és a késlekedés jelentős károkat okoz. + pecsét, amin látszik a kiállító cég EU-s adószáma + egy látványos aláírás. Minél több ilyet tudunk csatolni a regisztrációhoz, annál hatásosabb.
  
  
• Angol nyelvű (demonstrációs) weblap
  Ismételten, ez nem kell, hogy a tuti végleges verzió legyen, de legalább egy egy oldalas webnévjegy, amin látszanak a céges adatok és angol nyelven üdvözlik az odalátogatókat, ezzel és ezzel fognak foglalkozni, a weboldal kialakítása folyamatban van, látogassanak vissza később.
  
  
• Egyebek
  Az egész áfa / EU-s adószám regisztrációs procedúra (hercehurca) azért van, mert arról szeretnének meggyőződni, hogy a cég valóban legális tevékenykedni szeretne, nem pedig áfa csalni. 
  
  
  Ha bármi egyéb olyan igazolást, anyagot, akármit be tudnak még nyújtani a regisztrációhoz, amivel a cég működési szándékát tudják alátámasztani, akkor azt kérjük, még a regisztráció beadása előtt jutassák el nekünk, hogy csatolhassuk.
  
  
  Lehetnek kreatívak, volt olyan aki a több nyelvre lefordított és kiadott könyvéből csatolt 1-1 példányt, hogy azt szeretné az EU-ban terjeszteni az ír cégen keresztül, volt olyan, aki a youtube csatornáján található céges videókhoz küldte be a linket, de volt olyan is, aki a termékéből küldött be egyet (konkrét példa: egy speciális, saját fejlesztésű zuhanyfej volt) hogy azt szeretné az EU-ban forgalmazni. Szóval bármi jöhet.
  
  
  Mivel később az áfa visszaigénylés Írországban egy viszonylag gyors és egyszerű valami, ezért itt előre próbálnak meggyőződni a cég jószándékáról, majd ha meggyőződtek és megadják az áfa regisztrációt / EU-s adószámot, utána leginkább már csak békén hagyják a cégeket.

3, Ha a Director írországi lakcímmel rendelkezik: éves directori SZJA bevallás

Amennyiben az ír cég directorának Írországban van állandó lakcíme, (akár ténylegesen ott lakik, akár nem) akkor Írországban évente be kell nyújtani egy SZJA bevallást, akkor is, ha egyébként nem volt bejelentve a cégbe alkalmazottnak és nem kapott se havi fizetést, se osztalékot. 

A bevallás díja €150 és leadható nullásan is, de valamit muszáj leadni.

Könyvelés

1, Áfára / EU-s adószámra NEM regisztrált cégek esetén

Amíg az ír cég nincs áfára / EU-s adószámra regisztrálva, addig a könyvelés meglehetősen liberális, gyakoriságát elsősorban a praktikum határozza meg. 

Sokszor előfordul, hogy a cég alapítása után még hónapokig előkészületi munkák folynak, nincs még kereskedelem, se számlaforgalom. Amíg nincs mit könyvelni, addig nincs mit könyvelni...

Ha végre vannak kimenő-bejövő számlák, akkor a számlaforgalom nagyságától függően a következő könyvelési csomagjaink vannak:

Mini könyvelési csomag: €20 / hónap (havi 15 db számlatételig)

Normál könyvelési csomag: €50 / hónap (havi 50 db számlatételig)

A “számlatétel” elsősorban a bejövő számlákat jelenti (amiket a cég vásárol), a kimenő számlákat (bevétel) általában elég egy összesített összegben megadni.

A tapasztalat azt mutatja, hogy ha valaki nagyon ritkán, de mégis “nyer” egy vizsgálatot, akkor elsősorban a bejövő számlákat vizsgálják, hogy azok valóban megtörténtek-e. A “szerintünk nem keresett maga annyit, csak kevessebet”-be ritkán szoktak belekötni.

Ennél kisebb számlaforgalom esetén felesleges külön könyvelni, ilyenkor a könyvelést a céges év végén leadandó pénzügyi bevallással együtt szoktuk megcsinálni.

2, Áfára / EU-s adószámra regisztrált cégek esetén

Ha a cég beregisztrál az áfa körbe, akár kötelező, akár pedig önkéntes alapon, onnantól kezdve kötelező a havi könyvelés és kéthavonta az áfa bevallás.

Áfa regisztrál cég könyvelése: €120 / hónap

A könyvelési díj tartalmazza a kéthavonta beadandó áfa bevallást is, annak külön díja nincs.

A könyvelés és áfabevallás akkor is kötelező, ha nincs számlaforgalom, ilyenkor nullás bevallást kell leadni, de valamit le kell adni.

Az áfa bevallás elmaradását ritkán büntetik pénzbírsággal, az elsőszámú büntetés ilyenkor a (nagy nehezen megszerzett) áfa regisztráció visszavonása. Ez sokaknak tud fájdalmasabb lenni, mint a pénzbírság...

A könyveléshez a számlákat minden esetben emailben szkennelve kell nekünk megküldeni, az eredeti biztonsági okokból mindig az ügyfélnél marad. És nyilván a szkennelt anyagok eredetiségéért is mindig az ügyfél felel...

* * * 

Amennyiben Ön is szeretne Írországban vállalkozást alapítani, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot honlapunkon keresztül:

www.cegalapitasirorszagban.info

Csatlakozzon Ön is:

https://www.facebook.com/groups/irorszagimagyarvallalkozok

* * * 

Kapcsolódó cikkek: 

Az írországi számlázás szabályairól további részleteket olvashat az alábbi posztokban:

https://vallalkozasirorszagban.blogspot.com/2019/05/szamlazas-irorszagban-1-resz.html

és

https://vallalkozasirorszagban.blogspot.com/2019/06/szamlazas-irorszagban-2-resz.html

Hogyan kaphat Ön és akár gyermekei is írországi nyugdíjat: 

https://vallalkozasirorszagban.blogspot.com/2019/08/nyugdij-irorszagban.html

Számlázás Írországban - 2. rész

2. rész: A bevételek nyilvántartása

Mint azt előző posztunkban is írtuk, Írországban nyilvántartási kötelezettség van, nem pedig számlaadási. Ez azt jelenti, hogy valahogy, kb akárhogy, de hitlelt érdemlően nyilván kell tudni tartani, hogy milyen tranzakciók történtek a cégben.

A számlaadási kötelezettség hiányából 2 nagyon fontos dolog (is) következik:

1, Írországban nincsenek álruhás adóellenőrök, mivel nem kötelező számlát adni, így nincs is min rajtakapni a vállalkozókat

2, Nem kötelező a pénztárgép használata sem, nagyon sok kisvállalkozás nem is használ ilyet.

Mivel tudjuk tehát bizonyítani a bevételünket?

1, számla, blokk stb

Bár nem kötelező, de létezik, használható, ha az ügyfél kér ilyet, illik neki adni.

Nincs kötelező formátuma, sőt, több éves fennállásunk óta gagyibbnál gagyibb változatokkal sikerült már találkoznunk: pl valami jegyzetfüzetféle sarkát kézzel letépték (nem, nem élezték le előtte, csak úgy lazán letéptek egy darabot) és ráírták tolal hogy “Fish €32” azaz “hal €32” és ennyi, nem több, amikor egyik éttermes ügyfelünk a biopiacon halat vásárolt és az étterem részére próbált meg számlát kérni... Mi utólag kézzel ráírtuk a fecni túloldalára, hogy ki volt az „elkövető” (azaz a kiállító) hogy egy esetlges vizsgálat esetén melyik jómadárhoz tudjuk majd küldeni a revizorokat, de eddig még szerencsére nem volt rá szükség.

Számlatömb (Invoice book)

Nyomtatványboltban, könyvesboltban (pl az Easons-ben), az interneten stb lehet kapni. Jobb helyeken 2 féle változata van: áfára regisztrált és áfára nem regisztrált vállalkozásoknak. Értelem szerűen az egyikben van áfa oszlop, a másikban nincs. 
 

A magyarországi gyakorlattal ellentétben bárki bármennyit vehet belőle, nem kell a vállalkozás létezését igazolni. A számlatömb pár Euróba kerül, és minden egyes számlatömb 1-től akármeddig van számozva, attól függően, hogy hány oldal van benne. Tehát ha veszek 5 db számlatömböt, akkor ki tudok állítani 5 db 1-es számú számlát... Igen, valóban. Bár a könnyebb követhetőség kedvéért mi javasoljuk, hogy addig ne kezdjenek bele az újba, amíg az előzőt nem írták tele, de ha pl teljesen életszerűen valaki 3 piacon árul pékárut, és minden egyes standra bedob egy-egy (amúgy teljesen egyforma kinézetű és számozású) számlatömböt, az errefele teljesen rendben van.

A kézzel írós számlatömbökben tipikusan 2-3 oldalas egy számla, a legfelső eredetit kell az ügyfélnek adni, a másik 1-2 másolat pedig megy a könyvelésbe. Legalább a dátumot és a végösszeget írjuk rá. Szerencsés esetben azt is, hogy mit adtunk el, ez még a jótálláshoz, raktárkészlethez stb fontos információ lehet. De ha véletlenül lemaradt, akkor lemaradt.
 

A kézzel írós számlatömb olyan vállalkozások számára lehet praktikus, akik nem tudnak vagy nem akarnak számítógéppel “bajlódni” és nyomtatott számlát kiállítani, csak gyorsan valamit az ügyfél kezébe nyomni, ha blokkot kér pl. műkörmösök, piaci árusok stb.

Pénztárgép

Nem kötelező, sokba kerül, többször nincs mint van. Sok sikert hozzá.

Nyomtatott számla (Invoice)

Aki szeretne (és tud) használhat számítógépes számlázó programot is, de sok cég van, aki számítógépen tervez magának számlát. Mivel nincs számlaadási kötelezettség, így nincs kötelező formátum se és kötelező számlázó program se. 
 

Van olyan ügyfelünk, aki írt magának számlázó programot (igen, programozó az illető) de sokan Word dokumentumban csinálnak egy alap sablont és azt szabják személyre az ügyfélnek.

Hogy milyen adatnak kell rajta lenni, azt inkább a logika és a praktikum határozza meg, de célszerű ráírni, hogy kitől, kinek, mikor, mit és mennyiért. Áfa adatok, ha a kiállító vállalkozás áfára regisztrált.

A számozást valahol el kell kezdeni, és utána egyesével folytatni. Ez lehet, 1, 2, 3, 4, 5... de lehet 42653, 42654, 42655 stb. A kiállított számlából egy példányt meg kell tartani a könyveléshez. Ez gyakorlatilag általában úgy néz ki, hogy van a sablon Word-ben, személyre szabják az adott ügyfélnek, majd vagy kinyomtatnak egyet belőle vagy elmentik PDF-ben és emailben küldik meg az ügyfélnek. Szintén vagy egy kinyomtatott vagy egy PDF verziót meg kell tartani a könyveléshez. 
 

Azoknak az ügyfeleknek, akik nálunk rendelnek cégalapítást vagy egyéni vállalkozói regisztrációt, mi küldünk egy sablon / mintaszámlát kiinduló pontnak, amit aztán átdizájnolhatnak a saját ízlésükre. De tényleg kb bármilyen formátum használható. 
 

Pecsét, aláírás stb dekorációs elemnek használható de nem kötelező.

2, Bankszámlakivonat

Ha bármilyen okból kifolyólag (kártyás fizetés, online vásárlás, közvetlen utalás, stb) egy bevétel megjelenik a válallkozás bankszámláján, az máris teljes mértékben megfelel a nyilvántartási kötelezettségnek.

Kártyás fizetés

A kártyaolvasó terminál praktikus megoldás lehet mind a fix hellyel rendelkező (üzletek, éttermek stb) mind pedig a mozgó vállalkozások (mobil masszőr, vásári árusok stb) számára.

Kártyaolvasót lehet igényelni az ír bankoktól és magán cégektől is. A tapasztalat szerint a bankok a legdrágábbak és a legnehézkesebbek ez ügyben.

Bár mi nem használunk kártyaolvasót, de ügyfeleinktől a sumup.ie kártyaolvasóról hallottuk a legtöbb jót, mind az eladó, mind pedig a vevő szempontjából talán ők a legfelhasználóbarátabbak. (Nem kapunk jutalékot az ajánlásért.)

Online fizetés

Ha az Ön vállalkozása valamilyen webshop-ot üzemeltet, akkor használhat különböző fizetési felületeket, pl Paypal vagy kártyás fizetés. Gyakorlatilag minden digitáslis fizető felületben van listázási funkció, ami évekre visszamenőleg nyilvántartja a beérkező bevételeket, ezért bármelyik ilyen jellegű programot bátran használhatja. Miután valaki digitálisan fizetett Önnek, ez már alapból megfelel az Ön nyilvántartási kötelezettségének, így külön számlát, akár emailben, akár papíron elvileg már nem szükséges kiállítani. 

Gyakorlatilag a legtöbb ilyen jellgű programban beállítható az automatikus email számlaküldés. Szép és praktikus, de nem kötelező.

Online fizetési felületekben szintén a bankok a legmacerásabbak. Mivel a mi honlapunk (www.cegalapitasirorszagban.info) is webshop alapon fut, ügyfeleink visszajelzése alapján mi a Stripe-ot választottuk (https://stripe.com/ie) és évek óta elégedettek vagyunk velük. (Bár tőlük se kapunk jutalékot az ajánlásért.)

Közvetlen utalás

Amennyiben ügyfele közvetlenül bankszámláról bankszámlára utal, az is teljesen megfelel a nyilvántartási kötelezettségnek, további digitális, papír vagy bármilyen egyéb számlát kiállítani nem szükséges.

3, Kockás füzet a.k.a. excel tábla + a bemondásos bevallás

Mint a fentiekből is látszik, több helyről, több különböző úton-módon érkezhet a vállalkozásba a bevétel. Bár alapvetően a fentiek mindegyike megfelel a nyilvántartási kötelezettségnek, a könnyebb átláthatóság érdekében mi nagyon-nagyon javasoljuk, hogy mindezt vezessék egy összesített felületen. Ez lehet excel tábla vagy szó szerint a kockás füzet, de valamilyen közös felület, ahova menet közben mindig beírják a különböző helyről érkező bevételeket. Ez jelentős mértékben megkönnyíti a könyvelést és a Kedves Vállalkozó is könnyebben át tudja tekinteni, hogy hogy áll a vállalkozása...

Mi minden könyvelési ügyfelünknek küldünk egy "pénzügyi napló" nevű excel táblázatot, ahol a kimenő / bejövő tranzakciókat lehet nyilvántartani, de bárki készíthet magának hasonlót.

Mint a “Számlázás Írországban – 1. rész”-ben írtuk, leszenk olyan készpénzes kiadások, amikről nincs számla és gyakorlatilag semmi nyomuk nincs, mégis bemondásos alapon elszámolhatók. Hasonló lehet a helyzet sok készpénzes bevétellel is, főleg olyan területeken, ahol semmilyen számlaadás nem praktikus. Ilyen lehet pl ha valaki piacon árul, mondjuk péksütiket. Napi kismillió tranzakció, kp-ben, nem praktikus se leállni és mindenkinek kézzel pár eurós blokkot irogatni, számítógéppel nyomtatni meg főleg nem. Különben se kér senki blokkot egy €2-s sütiről... Ilyen vállalkozásoknál a gyakorlat úgy szokott kinézni, hogy reggel megszámoljuk mennyi van a pénzes dobozban (vagy zacsiban, vagy kinek mi), zárás után mennyi van ugyanott, a kettő közötti különbség pedig a napi bevétel. Na ezt az összeget kell vezetni az excel táblázatban vagy a kockás füzetben.

Természetesen mindezt a józan ész keretein belül: ha a könyvelés szerint múlt hónapban keresett €1000-t a péksütikkel majd begurul a piacra a Bentely-vel, akkor nyilván számíthat néhány keresztkérdésre az ír adóhivatal (egyébként általában nagyon kedves és segítőkész) munkatársaitól...

Néhány további megjegyzés:

• Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy mind a kiadásokat, mind pedig a bevételeket próbálják meg egy közös, összesített felületen vezetni, a kimenő-bejövő tranzakciókat pedig minél előbb rögzíteni. Főleg a kezdő vállalkozók (egyik) legfőbb kihívása az adminisztráció, „hej, ráérünk arra még”, aztán amikor eljön a bevallás ideje, akkor lehet kapkodni meg fejvakarni, hogy na akkor mi is volt meg honnan is kéne összeszedegetni...
• Írországban nincsenek álruhás adóellenőrök, nem szükséges pénztárgép és sokan sok helyen nem adnak se blokkot se számlát. És láss csodát: a bemondásos bevallás itt mégis működik.
• A fentiek akkor is érvényesek, ha írországi vállalkozása áfára regisztrált. Nagyon fontos azonban, hogy a számla adásától vagy nem adásától függetlenül a bejövő áfa tartalmat mindenképp nyilván kell tartani! Ennek legegyszerűbb módja az áfás számla kiállítása, hisz abból egyértelműen látszik az áfa kulcs és az áfa összege, ezért áfára regisztrált vállalkozás esetén mi mindenképp javasoljuk, hogy „szokjanak rá” a számla kiállítására!

* * * * *

Minket pedig továbbra is megtalálnak honlapunkon keresztül: www.cegalapitasirorszagban.info

Számlázás Írországban - 1. rész

Írországban nyilvántartási kötelezettség van, nem pedig számlaadási. Ez azt jelenti, hogy valahogy, kb  mindegy hogy, de nyilván kell tudni tartani, hogy milyen tranzakciók történtek a cég életében.

1. rész: A kiadások nyilvántartása

1, számla, blokk stb

Talán a legegyszerűbb és legközismertebb. Nem kell, hogy a cég nevére szóljon, a "Kérem írjon egy áfás számlát a cégem nevére" mondat Írországban leginkább felejtő... A sima, senki nevére nem szóló blokkot ha elteszi, az teljesen jó.

Ne várja automatikusan, mert nem az: mivel nem kötelező adni, sok helyen idő- és költségtakarékosságból nem nyomtatják ki, és ez itt, Írországban teljesen normális és legális.

A fentiekből következik, hogy a pénztárgép se kötelező Írországban, sok kisvállalkozásnak nincs is, így a mindenféle kézzel írott ficni-fecni, blokkocska, sajtpapír és társai is mind megfelelőek, csak legyen rajta hogy kitől, mikor, mit és mennyiért.

Kicsit komplikáltabb a helyzet, ha írországi vállalkozása áfára regisztrált, ez esetben az áfát csak olyan vásárlás után tudja majd visszaigényleni, ahol:
A, a számla a cég vagy egyéni vállalkozó teljes és pontos nevére szól, továbbá
B, pontosan fel van tüntetve, hogy mennyi volt az áfa kulcs és mennyi a pontos áfa tartalom.
Ha bármelyik a fenti A és B pontok közül hiányzik, vagy nem teljes, pontatlan stb, akkor az adott vásárlás után az áfát sajnos nem fogja tudni visszaigényelni, bár költségként a teljes összeg elszámolható.

A "Kérem írjon egy áfás számlát a cégem nevére" itteni megfelelője kb "I need a VAT detailed invoice for my business, please" de ne lepődjön meg, ha ennek a mondatnak a hallatára sok helyen (még a nagy, multi cégek esetén is) fejvakarva fut össze a teljes ügyfélszolgálat, hogy akkor most vajon mit és hogy is kéne csinálni... Lényeg az, hogy mielőtt távozik a helyszínről, mindenképp győződjön meg róla, hogy a kiállított akármi megfelel a fenti A és B pontoknak.

2, Bankszámlakivonat

Amennyiben bankkártyával vagy utalással fizet, akkor a tranzakció meg fog jelenni a bankszámla kivonaton. 

Ha pl egy másik cégnek fizet banki utalással, akkor ez már megfelel a nyilvántartási kötelezettségnek. Nyilván minél több irányból alá tudja támasztani a tranzakciót, annál jobb. Pl ha kap számlát arról, hogy mit rendelt vagy az emailezésből kiderül, az mégjobb, de ha semmi egyéb nyoma nincs, "csak" a bakszámlakivonat, az már megfelelő.

A bankszámlakivonat szintén hasznos lehet, ha pl kártyával fizetett valamiért de vagy nem kapott, vagy elhagyta a blokkot. Ez esetben a bankszámlakivonattal "mégis" lehet igazolni a tranzakciót. Nem a legideálisabb, mivel pl ha csak annyi látszik hogy "Tesco €80" az lehett kenyér, zokni, zománcozott lábos vagy nyomtató is, és nem biztos, hogy a felsoroltak mindegyike elszámolható költségként, de kiindulási alapnak jó, és egy vizsgálat esetén a Tesco nyilvántartásából úgy is le tudják kérdezni, hogy pontosan mi volt a vásárlás.

Fontos kiemelni, mint már fentebb említettük, hogy ha áfát szeretne visszaigényelni, akkor a fenti A és B pontoknak pontosan meg kell tudni felelni, egy bankszámlakivonatból ezek az adatok pedig nem lesznek kiolvashatók. A bankszámlakivonat tehát megfelel a nyilvántartási kötelezettségnek, de áfa visszaigénylésre nem lesz alkalmas.

3, Email visszaigazolás

Ha online vásárol valamit, a legtöbb webshop emailben fog visszaigazolást küldeni a tranzakcióról. És az írországi webshopok, 99%-a kizárólag csak email visszaigazolást fog küldeni. Termékvásárlás esetén még néha van, aki bedob egy papír számlát a csomagba, de online szolgáltatás vásárlása esetén szinte senki nem fog papír számlát postázgatni.
Az email visszaigazolás alapvetően jó és elegendő, ráadásul ha megfelel a fenti A és B pontoknak, akkor áfát is vissza lehet vele igényelni.

4, Kockás füzet a.k.a. excel tábla

Előfordulhat néhány olyan, kivételes eset is a vállalkozás életében, amikor az ég egy adta világon semmi, de semmi nyoma nem lesz a tranzakciónak, és mégis van rá mód, hogy elszámoljuk.
Ha pl Ön építkezési vállalkozó és a használt piacon egy magánembertől készpénzben vásárol egy használt fúrót, akkor annak semmi nyoma nem tud lenni: magán ember nem tud és nem is állíthat ki számlát, hiszen nem vállalkozó és magán emberként valószínűleg kártya olvasó terminállal se fog rendelkezni. Tehát nincs blokk, a kp-nek pedig nincs nyoma. 

Mi minden könyvelési ügyfelünknek küldünk egy "pénzügyi napló" nevű excel táblázatot, ahol a kimenő / bejövő tranzakciókat lehet nyilvántartani. Ebbe az excel táblázatba lehet bevezetni a fenti tranzakciót, és így ebben a formában elszámolhatóvá tenni.

Néhány idevonatkozó megjegyzés:
- Fontos, hogy a fentihez hasonló tranzakciókat minél hamarabb bevezessék a pénzügyi naplóba, mivel a "hűűűű, jut eszembe, tavaly májusban volt egy fúró azon a hogyishívják piacon, izé, már nem emlékszem mennyiért" sajnos nem elszámolható.
- Ne lógjon ki a lóláb: a "minden nap veszek 3 fúrót készpénzért számla nélkül" vagy  a "vettem egy raklap fúrót de nem kaptam számlát" szintén nem elszámolhatók.
- A mi pénzügyi napló excel táblánk nem etalon és nem a hivatalosan előírt kötelező verzió (mivel ilyen nincs). Ez mindössze egy, a hosszú évek tapasztalata által kialakított nyilvántartási segédeszköz. Ha Ön tud jobbat, a saját maga számára könnyebben kezelhető változatot csinálni vagy ténylegesen egy kockás füzetben vezeti a tranzakciókat, bátran tegyen úgy, a nyilvántartási kötelezetettségnek jó eséllyel az is tökéletesen meg fog tudni felelni.

* * * * *

A bevételek igazolását a poszt 2. részében fogjuk részletezni, hamarosan az is elérhető lesz itt a blogban.

Minket addig is megtalálnak honlapunkon keresztül: www.cegalapitasirorszagban.info

ÁFA regisztráció Írországban - csekklista

Először is: minden Írországban regisztrált vállalkozás alapból áfa regisztráció mentesen indul. Ez azt jelenti, hogy kezdetben nem kell rátennie termékeire / szolgáltatására az ír áfát, így mintegy árelőnnyel tud indulni a már piacon levő vállalkozásokkal szemben. Hátránya viszont, hogy az esetlegesen kifizetett áfát nem tudja visszaigényelni.

Amikor ír cége / egyéni vállalkozása bevételével eléri a kötelező áfa regisztrációs küszöböt, akkor kell beregisztrálnia az ír adóhivatalnál áfára, ezután rá kell majd tennie termékeire / szolgáltatására a megfelelő írországi áfa kulcsot. Ezzel árai valószínűleg emelkedni fognak, viszont ezentúl az esetlegesen kifizetett írországi áfát vissza fogja tudni igényelni.

Írországban az áfa regisztráció és az ún. EUs adószám egy és ugyanaz.

Elvileg regisztrálhat önkétes alapon is áfára / EUs adószámra, még az áfa regisztrációs küszöb elérése előtt, ha arra nyomós oka van.

Áfa regisztráció Írországban lehet:

önkéntesen

kötelező alapon

Áfa regisztrációs küszöb:

termék kereskedelem esetén: €37500

szolgáltatások esetén: €75000

Fontos azonban kiemelni, hogy az áfa regisztráció Írországban nem alanyi jogon jár, minden esetben egyéni elbírálás után adják meg vagy sem. Ideális esetben, ha minden kívánt kritériumnak megfelel a beadott igénylés, az elbírálás átfutási ideje kb 2-4 hónap. Minél kevésbé ideális a benyújtott igénylés, minél kevesebb elvárásnak tud az adott vállalkozás megfelelni, az elbírálás annál tovább tarthat. Ilyenkor további információkat és igazolásokat kérnek be, ami hónapokkal megnöveli az eljárást és akár az áfa regisztráció / EUs adószám elutasításával is járhat.

 

Hogy minél ideálisabb beadványt tudjon beadni, és ezáltal minél hamarabb pozitív elbírálásban részesüljön, kérjük vegye figyelembe a következő pontokat.

I. A legfontosabb kritérium: írországi kötődés

Jó ötlet, hogy a vállalkozás Írországban van, de önmagában sajnos nem elég.

Külön vizsgálják, hogy a vállalkozásban résztvevő tagok közül hányan élnek (legalább papíron) Írországban.

1, Írországi egyéni vállalkozók

Mivel írországi egyéni vállalkozónak csak akkor tud regisztrálni, ha rendelkezik írországi lakcímmel, így ez ott alapból adott.

2, Director

Ír cégek esetén viszont a director abszolút kritikus fontosságú, hogy (legalább papíron) írországi lakcímmel rendelkezzen, enélkül szinte biztos, hogy el fogják utasítani az áfa / EUs adószám regisztrációt. Annak ellenére, hogy a jelenleg hatályos írországi társasági törvény bármilyen EUs lakcímet engedélyez a directorok számára, tapasztalatból tudjuk, hogy mind az írországi bankok, mind pedig az ír adóhivatal 99.9% elutasítja az iényléseket külföldi lakosú diretor esetén.

Ha cég directora nem rendelkezik írországi lakcímmel, de szeretnének a céget áfára / EUs adószámra regisztrálni, kérjük rendeljék meg “írországi adórezidens” szolgáltatásunkat, mely tartalmaz mind írországi lakcímet és írországi TB számot is.

Amennyiben nem szeretnék a céget áfára / EUs adószámra regisztrálni, az adórezidens szolgáltatásra nincs szükség.

3, Céges titkár

Nagyon előnyös, ha a directoron kívül a céges titkár is rendelkezik írországi lakcímmel. Javasoljuk, hogy vegyék igénybe a titkár számára is “írországi adórezidens” szolgáltatásunkat, vagy még jobb, ha a névleges titkári szolgáltatást kérik, ez egyrészt olcsóbb, másrészt jobb: hiszen ebben az esetben egy olyan személyt tudunk titkárnak megjelölni, aki már hosszú évek óta Írországban él, rendelkezik minden szükséges igazolással és pozitív múlttal a hivatali ügyintézésben.

4, Részvényesek

A részvényeseket annyira nem szokták nézni, hogy hol vannak, ezzel kapcsolatban a legfontosabb jó tanács csak annyi, hogy amíg az áfa / EUs adószám regisztráció nem fut át, addig NE tegyenek be részvényesnek offshore céget. Írországi cég tulajdonosa / részvényese természetesen lehet offshore cég, maga a koncepció teljesen legális, de az íratlan szabály az, hogy a hivatalos szervek (bankok is ideértve) nem szeretik. Sok az előítélet az offshore cégekkel kapcsolatban, nem feltétlenül alaptalanul, mi mindenkinek azt javasoljuk, hogy előbb a hivatalokat kell boldoggá tenni. Amikor aztán már minden hivatal megkapta azt a felállást amit látni szeretne, és kész az összes regisztráció, bankszámla, stb, majd utána ráérnek átvariálni a céget exotikusabb (de még mindig legális) megoldásokra.

5, Alkalmazottak

Alkalmazottak megléte szintén nagyon pozitívan befolyásolja az elbírálást. Mivel a directornak úgy is szinte “kötelező” írországi lakcímmel rendelkezni, javasoljuk, hogy jelentse be magát, legalább az első pár hónapra. Havi €1000 fizetés után mindössze nem egészen €90 munkáltatói járulékot kell befizetni (+ €15 / fő / hónap bérszámfejtési díj) tehát minimális összegért hatalmas plusszt tud jelenteni a hivatalok szemében, hogy az ír cég máris írországi munkahelyeket teremt, ezzel is az írországi kötödést erősítve.

Egyébként nem kötelező magát (vagy bárkit) bejelenteni az ír cégbe, a regisztráció átfutása után nyugodtan megszüntetheti az alkalmazotti státuszt, de legalább az áfa / EUs adószám regisztráció átfutásáig ez egy nagyon jó ötlet.

II. További plussz pontok

1, Angol nyelvű honlap .ie végződéssel

Nem szükséges egy full feltöltött, minden funkcióval ellátott honlap, de legalább egy egy oldalas webnévjegy, amire (angolul) kiírja az alap céges adatokat továbbbá hogy a honlap feltöltés alatt. A .ie domain megint az írországi kötődést erősíti.

2, Szándék nyilatkozatok, előszerződések, szerződések

Ha van már ismerettségi körében olyan, aki rendelekzik írországi és/vagy egyéb EUs céggel, akkor célszerű őket megkérni, hogy írjanak egy szándéknyilatkozatot (angol nyelven), amiben kijelentik, hogy nagyon szeretnének Önnel és cégével szerződni, a tervek szerint ezt meg azt fognak kereskedni, kb ekkora összegben, és az egyetlen akadály, hogy Önnek nincs EUs adószáma.

Ennél a pontnál fontos megjegyezni, hogy NE csak írországon kívüli cégektől legyen ilyen dokumentum, hiszen nem azt akarjuk hangsúlyozni, hogy Írországban nem csinálnak semmit... Legalább 1-2 írországi és 1-2 egyéb EUs cégtől jó lenne, ha tudna ilyen nyilatkozatot kapni, mert az bizonyítja, hogy Írországban IS és az EU-ban IS tevékenykedni kíván, így azon kívül, hogy mennyire nagyon kötődik Írországhoz, de az EUs kereskedelem miatt szüksége van az EUs adószámra is.

És a szándék nyilatkozat, ugyebár nem szerződés, nem kötelez semmire, tehát nyugodtan bármelyik ismerőse írhat Önnek ilyet.

Amennyiben már valamilyen meglévő tevékenységet szeretne áthelyezni írországi vállalkozásába, úgy a meglévő szerződések felhasználhatók a tevékenység igazolásához.

***

És végül de nem utolsó sorban, kérni fognak egy igazolást is hogy mit csinál a cég a regisztrált telephelyén. Amennyiben nálunk van az ír cég telephely címe bejegyezve, ezt az igazolást természetesen mi adjuk.

cegalapitasirorszagban.info

ÁFA Írországban

   

Amikor Ön ír céget alapít vagy írországi egyéni vállalkozónak regisztrál, akkor a vállalkozás alaphangon áfa mentes, ami azt jelenti, hogy nem kell rátenni sem termékeire, sem pedig szolgáltatásaira az ír áfát. 

Ez gyakorlatilag mintegy árelőny a kis cégek számára, hisz nagyobb versenytársaival szemben akár 23%-kal is olcsóbb tud lenni.

Hátránya viszont, hogy ha valahol kifizeti az áfát, mert pl. olyan cégtől vásárol, amelyik már áfa regisztrált és ráteszi Önnek az árakra, akkor azt ki kell fizetnie, de  nem tudja visszaigényelni. Igaz viszont, hogy költségként a teljes (tehát áfás) összeg elszámolható.

Írországban akkor kötelező áfára regisztrálni, ha bármilyen egymást követő 12 hónap alatt bevétele eléri vagy meghaladja a €37500-t szolgáltatások esetén, vagy a €75000-t termékkereskedelem esetén. Ilyenkor kötelező áfa körbe regisztrálni, és innentől kezdve rá kell tennie az áraira a megfelelő ír áfa kulcsot – a fő áfa kulcs egyébként Írországban a 23%.

Ha áfa körbe regisztrált, akkor 2 havonta kötelező áfa bevallást beadni, és innentől kezdve tudja visszaigényelni is az áfát.

Természetesen lehet önként is regisztrálni, ha valamilyen okból Önnek szüksége van rá, pl. EU-s adószámot szeretne – ezt ugyanis csak akkor kaphat, ha vállalkozása áfa regisztrált.

Magyarország felé egyébként áfa regisztráció és így EU-s adószám nélkül is tud ír cégével számlázni, cégalapítás után küldünk mintaszámlát és részletes leírást, hogy hogyan.

Nincs szabály, hogy ki hogy jár jobban, ezt mindenkinek egyénileg kell mérlegelnie:

Ha nem áfa regisztrált

- előnyök: megspórolja az áfa regisztrációs díjat, az áfa könyvelés díját, és sokkal egyszerűbb a számlázás is

- hátrányok: ha bárhol kiszámlázzák Önnek az áfát, azt ki kell fizetnie és nem tudja visszaigényelni

Ha áfa regisztrált:

- előnyök: kap EU-s adószámot, a kifizetett áfát pedig vissza tudja igényelni

- hátránya: áfa regisztrációs díj, kéthavonta áfa könyvelés díja és kicsit „szigorúbb” számlázási szabályok

( a  „szigorúbb” jelző erősen relatív, egy kicsit kötöttebbek a dolgok az áfa nem regisztrált cégekhez képes, ám még mindig nagyságrendekkel egyszerűbb a magyarországi számlázási szabályokhoz képest)

Ha Ön is szeretne végre ír céget alapítani és ezáltal az EU legalacsonyabb adóit fizetni, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot:

http://www.cegalapitasirorszagban.info

Professzionális ír cégalapítás és könyvelés, teljes körű ügyintézés magyar nyelven!