Cégalapítás és vállalkozás Írországban

11 December 2020

Ünnepi zárvatartás

Kedves Mindenki,


Irodánk 2020 december 19 és 2021 január 3 között zárva tart. Ez idő alatt www.cegalapitasirorszagban.info honlapunkat is updatelni fogjuk, így hosszabb-rövidebb időszakra lekapcsolásra kerül. Reméljük mindenki az ünepekkel lesz elfoglalva és minél kevesebb fennakadást okoznak majd a munkálatok.


Január 4 hétfőtől mi is és honlapunk is (remélhetőleg) megújult lendülettel térünk majd vissza. :-)


Addig is kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánunk!


Üdvözlettel,

A Vállalkozás Center csapata


30 September 2019

Cégalapítás Írországban, fix és változó költségek, működési tudnivalók


Sokan sokszor kérdezik, hogy milyen költségekkel lehet számolni egy írországi cég alapítása és működése esetén, ezért itt szeretnénk megadni egy rövid, általános áttekintést a költségekről, plussz néhány további hasznos információt. 
Természetesen mindig vannak egyéni, az átlagostól eltérő esetek, de nagyjából az alábbi fix és változó költségekkel lehet kalkulálni:


Cégalapítás

Alap csomag: €450 (“csak” cég, azoknak, akiknek van saját, írországi telephelyük)
Bővített csomag: €650 ( cég + telephely egy évre, azoknak akiknek nincs saját írországi telephelyük)


Fix bevallások

Írországban 2 db, minden cég számára kötelező bevallás van: az ún. admin bevallás, amit a Cégbíróság fele kell beadni, és az ún. pénzügyi bevallás, amit pedig az adóhivatal fele kell benyújtani.

Admin bevallás: €140 (cégalapítás után 6 hónappal, utána évente)
Pénzügyi bevallás €180 ( cégalapítás után 12 hónappal, utána évente)

Itt szeretnénk megjegyezni, hogy Írországban többféle év vége van:
  • természetes év vége: december 31
  • egyéni vállalkozói év vége: december 31
  • céges év vége: a cégalapítástól számítva 365 nap múlva, és ezután kell beadni a pénzügyi bevallást

Nem bevallás, de fix költség azok számára, akiknek mi adjuk a telephelyet: az első év lejárta után azt igény szerint meg lehet majd hosszabbítani: €250 / év.


Egyéb bevallások

Attól függően, hogy milyen további körülmények állnak fent, az alábbi bevallások vagy vonatkoznak majd cégére, vagy nem.

1, Ha vannak alkalmazottak: havi bérszámfejtés

A magyarországi gyakorlattal ellentétben, ír cégébe alapvetően senkit nem kötelező bejelenteni, se sajátmagát, se mást, se minimálbérre, se semmire. Amíg valaki nem szeretne a cégből konkrétan fizetést kivenni, addig nyugodtan dolgozhat benne bejelentés nélkül, ingyen és bérmentve. Ez lehet például kis cégek esetén maga a tulaj/director, aki a cég beindításán dolgozik, de a cég még nem termel annyi bevételt, hogy fizetést tudjon kivenni belőle, illetve szintén ide tartoznak a lelkesen segítő rokonok, ismerősök és egyéb önkéntesek.

Fontos!
Ír cégébe egyébként csak olyan embert tud bejelenteni, akinek van írországi állandó lakcíme és írországi TB száma. Igény esetén mi mindkettőben tudunk segíteni (klikk) de nyilván van olyan, akinek alapból van, és van olyan is, akinek nincs rá szüksége, mert nem szeretné magát bejelenteni.

Ír cégből egyébként alapvetően 2 féleképpen lehet pénzt kivenni: fizetésként vagy osztalékként. Tehát ha bármilyen okból kifolyólag nem kívánja magát írországi cégébe bejelenteni, akkor a keletkezett (remélhetőleg) nyereséget majd a céges év végén osztalékként tudja kivenni. 
Szintén a magyar gyakorlattal ellentétben, Írországban nincs osztalékelőleg, mivel amíg nem adjuk le a pénzügyi bevallást és nem derül ki, hogy egyáltalán van-e mit kivenni, addig azt nyilván nem is lehet kivenni.

Amennyiben ír cégébe alkalmazottakat jelent be, akkor először is a céget be kell regisztrálni bérszámfejtés az adóhivatalnál (bérszámfejtési regisztráció: €60) mely átfutási ideje általában pár nap. Ezután havonta kell majd leadni a bérszámfejtést az adóhivatal fele és befizetni a járulékokat. A bérszámfejtés díja minden alkalmazott saját első hónapjában €25, mivel olyankor van vele a nagyobb munka, minden adatot felvinni a rendszerbe stb, majd minden további hónapban €15 / fő / hónap.

A bérszámfejtés díja már tartalmazza az év végén (dec 31) leadandó összesített bérszámfejtési bevallás leadását is, annak külön díja nincs. Ebben a bevallásban kell mégegyszer megerősíteni az év közben leadott adatokat, illetve szükség esetén itt lehet utólag korrigálni, ha valamit korrigálni kell.


2, Ha a cég áfára regisztrált: 2 havonta áfa bevallás

Írországban minden cég alapvetően áfa mentesen indul, ami azt jelenti, hogy nem kell rátennie termékeire / szolgáltatásaira az áfát (Írországban a fő áfa kulcs 23%) de nem is tudja azt visszaigényelni. Ez utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl elmegy a Tesco-ba, vesz egy nyomtatót €100 + 23% áfa = €123-ért, a €23 áfa tartalmat nyilván ki kell fizetnie, de ha az Ön cége nincs áfára regisztrálva, akkor nem tudja majd visszaigényelni. Bár a teljes €123 elszámolható költségként, a €23 áfa tartalom nem visszaigényelhető, tehát ebből a szempontból az bukta.

Írországban az áfára külön kell regisztrálni (áfa regisztráció: €120) és lehet kötelező vagy önkéntes alapon is.

A kötelező áfa regisztrációs küszöb Írországban évek óta €37500 szolgáltatások esetén és €75000 termékkereskedelem ezetén. Ha fele-fele vagy nem tudjuk eldönteni, akkor az alacsonyabb, €37500-s küszöb játszik. Ha el tudtuk dönteni, hogy minimum 90% termék és csak maximum 10% szolgáltatás, akkor lesz csak a magasabb, €75000-s küszöb aktuális.

Ha bármilyen összefüggő 12 hónapban az ír cég bevétele (bevétel, NEM nyereség/haszon) eléri a vonatkozó regisztrációs küszöböt, akkor kötelezően be kell regisztrálni a céget áfára, havonta kell áfa könyvelni (lást lentebb) és kéthavonta áfa bevallást kell beadni, szükség esetén pedig befizetni az áfát.

Sokszor félre szokták érteni, ezért külön szeretnénk kiemelni, hogy a “bármilyen összefüggő 12 hónap” nem januártól decemberig tart, aztán lenullázódik vagy valami hasonló, hanem folyamatosan, hónapról hónapra vonatkozóan, mindig az éppen aktuális 12 hónappal kell számolni. Például január elejétől december végéig elértük a regisztrációs küszöböt? Nem? Akkor jöhet a következő 12 hónapos szakasz, február elejétől január végéig, aztán március elejétől február végéig és így tovább. Ha bármikor bármelyik összefüggő 12 hónap alatt a cég eléri a regisztrációs küszöböt, akkor be kell regisztrálni áfára és onnantól kezdve rá kell majd tenni a termékekre / szolgáltatásokra a megfelelő áfa kulcsot. Jó hír, hogy a regisztráció utáni vásárlások áfa tartalmát ezentúl vissza is tudják majd igényelni. 

Írországban az áfa visszaigénylés “normális” dolognak számít! Az első alkalommal ha a visszaigényelt áfa összege meghaladja a kb €500-t, akkor van, hogy szúrópróba szerűen be szokták kérni a számlák másolatát vagy bármi egyéb igazolást (pl szerződéseket) hogy mi alapján igényli vissza a cég az áfát, de ha az első visszaigénylést rendben találják, akkor utána a későbbi visszaigénylésekkor már nem szoktak kérdezősködni. A visszajáró áfát általában 1, maximum 2 hónap alatt szokták visszautalni, tehát legkésőbb a következő áfabevallás esedékességéig az előző áfabevallással járó teendőket befejezik.

Írországban az áfa regisztráció és az ún. EU-s adószám egy és ugyanaz, amíg az egyik nincs, addig a másik se.

Amennyiben cége még nem érte el a kötelező áfa regisztrációs küszöböt, de pl EU-s adószámot szeretne, akkor lehet önkéntes alapon is regisztrálni. Az áfa regisztráció költsége minden esetben €120, függetlenül attól, hogy valaki kötelező vagy önkéntes alapon regisztrál. 

Az áfa regisztráció átfutási ideje a Magyarországon megszokottakhoz képest jelentősen hosszabb: 1-3 hónap, de nem ritka az ennél hónapokkal hosszabb átfutási idő sem. Tehát ha valamilyen EU-s projekthez van szüksége az ír cégre, akkor nagyon fontos, hogy jó előre tervezzen és időben álljon neki a cégalapításnak és regisztrációknak, mert a “Ma hétfő van, péntekre kész lesz, nem? Há' Magyarországon meg van egy délután alatt!” sajnos Írországban nem így működik. (És nagyjából ez az egyetlen “sajnos”, amit az ír rendszerrel kapcsolatban el tudunk mondani.)

Az áfa regisztrációt JELENTŐSEN felgyorsíthatják, ha már a regisztráció leadásakor rendelkeznek minél többel az alábbiak közül:

  • A director, titkár és részvényesek közül minél többen rendelkeznek írországi lakcímmel és TB számmal.
    Ha ezzel nem rendelkeznek, de szeretnének, akkor javasoljuk, hogy a cégalapítás megrendelésével együtt rendeljék meg ún. adórezidens csomagunkat is (klikk) így a cégalapítást már a résztvevők írországi lakcímével együtt adjuk le és mire az áfa regisztráció következik, addigra a TB számot is jó eséllyel meg lehet kapni.

    Bár elvileg bármilyen EU-s lakcímmel lehet rendelkezni, a tapasztalat azt mutatja, hogy jóval gyorsabb az áfa regisztráció átfutási ideje, ha a cégben résztvevők közül minél többen, de főleg kiemelten legalább a director rendelkezik írországi lakcímmel és ír TB számmal.

    Igen, ez valóban egy külön díjas szolgáltatás, ezért ezt kifejezetten csak azoknak javasoljuk, akik nagyobb volumenű EU-s projektet terveznek, és inkább megéri nekik az extra költség, mintsem negyed-fél évet várni az áfa regisztráció átfutására.
    Amennyiben Önnek van ideje várni, mert pl. még egyéb körülményeket is elő kell készíteni a működéshez, akkor ez a plussz szolgáltatás teljesen szükségtelen. Írországhoz képest külföldi lakcímmel is adnak áfa regisztrációt, csak lassabban.

  • Angol nyelvű üzleti terv.
    Nem kell túl komplikálni, max 3-5 oldal. A fő hangsúlyt arra kell helyezni, hogy miért éppen Írország (azon kívül, hogy az egész EU-ban itt a legalacsonyabbak a cégeket érintő adók) és hogy miből finanszírozzák a cég kezdeti működését (pl saját megtakarítás, kölcsön családtól, barátoktól, vagy ha vannak befektetők, akkor ők kik és hol vannak, stb)

    Szintén ki kell hangsúlyozni, hogy a cég létezése és működése miért olyan rendkívül előnyös Írország számára, pl. mert lesz egy csomó nyereségünk ami után majd társasági adót fizetünk, és kifejezetten jó ha tervezzük, hogy pl. fél éven belül X munkahelyet teremtünk és Írországban fogunk embereket alkalmazni. 

    Halkan tennénk hozzá, hogy mint a neve is mutatja, az üzleti terv TERV. Ez nem a gyóntató papnak égre-földre megesküdünk, hogy tutira így lesz verzió, ez az áfa regisztráció leadásakor így TERVEZZÜK verzió. A leadott üzleti TERVet soha senki nem fogja se számonkérni, se leellenőrizni, hogy mi lett vagy mi nem lett belőle.

  • Előszerződések, szándéknyilatkozatok, igazoló levelek, pro-forma számlák EU-s adószámmal rendelkező nemzetközi partnerektől. (Nyilván ez is angol nyelven.)
    Ha vannak ismerősei, barátai akiknek már van valamilyen EU-s cége (ez lehet másik ír cég, magyar cég, szlovák cég, román cég, stb, minél több EU-s országból, annál jobb) akkor célszerű őket megkérni, hogy készítsenek valamilyen előszerződést, szándéknyilatkozatot, hogy az Ön cégével milyen üzleti tranzakciókat és közös üzleti jövőt terveznek. (TERVeznek, a szándéknyilatkozatok és előszerződések amúgy kb. semmire nem köteleznek.)

    Ha nem szeretnének több oldalas előszerződést írni, (bár elég jól néz ki) akkor egy pár mondatos levélke is megteszi: Tisztelt Adóhivatal, nagyon szeretnénk xy céggel üzleti kapcsolatot létesíteni, xy teméket / szolgáltatást vásárolni tőle / eladni neki, várhatóan évi xy (minél nagyobb, annál jobb) € összegben, ezért tisztelettel kérjük, hogy mielőbb adják meg nekik az EU-s adószám regisztrációt, mert amíg ez nincs, addig mindkét oldalon áll az egész projekt és a késlekedés jelentős károkat okoz. + pecsét, amin látszik a kiállító cég EU-s adószáma + egy látványos aláírás. Minél több ilyet tudunk csatolni a regisztrációhoz, annál hatásosabb.

  • Angol nyelvű (demonstrációs) weblap
    Ismételten, ez nem kell, hogy a tuti végleges verzió legyen, de legalább egy egy oldalas webnévjegy, amin látszanak a céges adatok és angol nyelven üdvözlik az odalátogatókat, ezzel és ezzel fognak foglalkozni, a weboldal kialakítása folyamatban van, látogassanak vissza később.

  • Egyebek
    Az egész áfa / EU-s adószám regisztrációs procedúra (hercehurca) azért van, mert arról szeretnének meggyőződni, hogy a cég valóban legális tevékenykedni szeretne, nem pedig áfa csalni. 

    Ha bármi egyéb olyan igazolást, anyagot, akármit be tudnak még nyújtani a regisztrációhoz, amivel a cég működési szándékát tudják alátámasztani, akkor azt kérjük, még a regisztráció beadása előtt jutassák el nekünk, hogy csatolhassuk.

    Lehetnek kreatívak, volt olyan aki a több nyelvre lefordított és kiadott könyvéből csatolt 1-1 példányt, hogy azt szeretné az EU-ban terjeszteni az ír cégen keresztül, volt olyan, aki a youtube csatornáján található céges videókhoz küldte be a linket, de volt olyan is, aki a termékéből küldött be egyet (konkrét példa: egy speciális, saját fejlesztésű zuhanyfej volt) hogy azt szeretné az EU-ban forgalmazni. Szóval bármi jöhet.

    Mivel később az áfa visszaigénylés Írországban egy viszonylag gyors és egyszerű valami, ezért itt előre próbálnak meggyőződni a cég jószándékáról, majd ha meggyőződtek és megadják az áfa regisztrációt / EU-s adószámot, utána leginkább már csak békén hagyják a cégeket.


3, Ha a Director írországi lakcímmel rendelkezik: éves directori SZJA bevallás

Amennyiben az ír cég directorának Írországban van állandó lakcíme, (akár ténylegesen ott lakik, akár nem) akkor Írországban évente be kell nyújtani egy SZJA bevallást, akkor is, ha egyébként nem volt bejelentve a cégbe alkalmazottnak és nem kapott se havi fizetést, se osztalékot. 
A bevallás díja €150 és leadható nullásan is, de valamit muszáj leadni.



Könyvelés

1, Áfára / EU-s adószámra NEM regisztrált cégek esetén

Amíg az ír cég nincs áfára / EU-s adószámra regisztrálva, addig a könyvelés meglehetősen liberális, gyakoriságát elsősorban a praktikum határozza meg. 
Sokszor előfordul, hogy a cég alapítása után még hónapokig előkészületi munkák folynak, nincs még kereskedelem, se számlaforgalom. Amíg nincs mit könyvelni, addig nincs mit könyvelni...

Ha végre vannak kimenő-bejövő számlák, akkor a számlaforgalom nagyságától függően a következő könyvelési csomagjaink vannak:

Mini könyvelési csomag: €20 / hónap (havi 15 db számlatételig)

Normál könyvelési csomag: €50 / hónap (havi 50 db számlatételig)

A “számlatétel” elsősorban a bejövő számlákat jelenti (amiket a cég vásárol), a kimenő számlákat (bevétel) általában elég egy összesített összegben megadni.
A tapasztalat azt mutatja, hogy ha valaki nagyon ritkán, de mégis “nyer” egy vizsgálatot, akkor elsősorban a bejövő számlákat vizsgálják, hogy azok valóban megtörténtek-e. A “szerintünk nem keresett maga annyit, csak kevessebet”-be ritkán szoktak belekötni.

Ennél kisebb számlaforgalom esetén felesleges külön könyvelni, ilyenkor a könyvelést a céges év végén leadandó pénzügyi bevallással együtt szoktuk megcsinálni.


2, Áfára / EU-s adószámra regisztrált cégek esetén

Ha a cég beregisztrál az áfa körbe, akár kötelező, akár pedig önkéntes alapon, onnantól kezdve kötelező a havi könyvelés és kéthavonta az áfa bevallás.

Áfa regisztrál cég könyvelése: €120 / hónap

A könyvelési díj tartalmazza a kéthavonta beadandó áfa bevallást is, annak külön díja nincs.

A könyvelés és áfabevallás akkor is kötelező, ha nincs számlaforgalom, ilyenkor nullás bevallást kell leadni, de valamit le kell adni.

Az áfa bevallás elmaradását ritkán büntetik pénzbírsággal, az elsőszámú büntetés ilyenkor a (nagy nehezen megszerzett) áfa regisztráció visszavonása. Ez sokaknak tud fájdalmasabb lenni, mint a pénzbírság...

A könyveléshez a számlákat minden esetben emailben szkennelve kell nekünk megküldeni, az eredeti biztonsági okokból mindig az ügyfélnél marad. És nyilván a szkennelt anyagok eredetiségéért is mindig az ügyfél felel...


* * * 


Amennyiben Ön is szeretne Írországban vállalkozást alapítani, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot honlapunkon keresztül:

Csatlakozzon Ön is:

* * * 

Kapcsolódó cikkek: 

Az írországi számlázás szabályairól további részleteket olvashat az alábbi posztokban:


és



Hogyan kaphat Ön és akár gyermekei is írországi nyugdíjat: 





12 August 2019

Nyugdíj Írországban



Az alábbi cikk egy általános képet kíván adni magyar nyelven az írországi nyugdíj rendszerről. Az alábbi cikk nem nyugdíj tanácsadás, ez utóbbiért kérjük forduljon az illetékes szervekhez, pl Intreo Centre, vagy a Citizens Information.


Írországban 3 féle nyugdíj típus van:
1, állami alap nyugdíj
2, állami csökkentett nyugdíj
3, egyéb / magán nyugdíj.

Ez utóbbival jelen poszt nem kíván bővebben foglalkozni. Magán nyugdíjat lehet kapni volt munkahelytől, magán biztosítótól, banktól stb, több különböző változata van, a magán nyugdíj rendszer Írországban tehát nem egységes, gyakorlatilag szolgáltatónként változik, így egységesen összefoglaló cikket se lehet írni róla.

1, Állami alap nyugdíj

A nyugdíj korhatár Írországban jelenleg férfiaknak és nőknek is 66 év, amit 2029-ig fokozatosan emelnek 68-ra.

Minimum 10 év folyamatos írországi TB fizetésre van szükség, a TB befizetése bizonyos esetekben pedig lehet 0% is, és ez is megfelel a nyugdíj jogosultság szempontjából. Nagyon fontos tehát hangsúlyozni, hogy a rendszerben eltöltött kvalifikációs évek számítanak, nem pedig a befizetett összeg!




Tehát aki bármiféle nyugdíjat szeretne Írországban, a jelenlegi szabályozás alapján még 56 éves kora előtt el kell kezdenie az írországi TB fizetését valamilyen formában. (Alkalmazott, vállalkozó, stb)

2019 márciusától az írországi állami alap nyugdíj összege 10 kvalifikációs év után heti €99.2, 40 kvalifikációs év után pedig heti €243.4. 
(Ha Önnek esetleg már nincs 40 év hátra a nyugdíjig, gondoljon gyermekeire, akiket ha bejelent írországi vállalkozásásba, ők még kvalifikálhatnak a magasabb összegre!)

Az írországi állami alap nyugdíj juttatása független az illető anyagi helyztetétől, ha elegendő kvalifikációs évet tud felmutatni, akkor jár, szegényeknek is és gazdagoknak is. Sőt, még egyéb, korlátlan összegű keresete is lehet mellette, pl ha munkahelyen dolgozik vagy vállalkozó.

Az írországi állami alap nyugdíj elvileg adóköteles, gyakorlatilag azoknak, akiknek ez az egyetlen bevétele, azok kb mindenből a 0% kategóriába esnek, tehát ténylegesen semmit nem fog kelleni fizetni utána. Ettől eltérő lehet a helyzet azok esetében, akiknek az írországi állami alap nyugdíj mellett munkahelyi fizetésük vagy vállalkozásuk van.

Bár az írországi nyugdíj rendszer meglehetősen komplex, a legtöbb bejelentett alkalmazott, aki heti €38-nál többet keres, és egyéni vállalkozó, aki legalább évi €5000-t keres jogosult tud lenni az írországi állami alap nyugdíjra. Vannak kivételek és speciális helyzetek, amik messze túlmutatnak ezen cikk témáján, de a legtöbb, valamilyen (akár saját, akár nem saját) cégbe bejelentett magyar alkalmazott és egyéni vállalkozó, nagyon-nagyon valószínű, hogy a jogosult kategóriába tud esni. 

Az írországi nyugdíj intézet külön kihangsúlyozta, hogy egyéni vállalkozók csak akkor igényelhetnek írországi állami alap nyugdíjat, ha már minden esetleges hátralékukat befizették. :-) 

Az idő pénz

Ahhoz, hogy valaki az írországi állami alap nyugdíjra jogosult legyen, (egyebek mellett) tehát 10 év, ponosabban 520 hét írországi TB fizetés szükséges. Az 520 hétből 260 hétnek kell kötelező TB befizetésnek lennie, pl alkalmazotti TB, vállalkozói TB stb, a másik 260 hét lehet szintén kötelező de akár ún. önkéntes TB befizetés is.

Az önkéntes TB befizetésnek is megvannak a maga előírásai, pl külön kell engedélyt kérni, hogy fizethessék, és csak az fizetheti, akinek már van legalább 10 év írországi TB befizetése. Ez elsősorban azoknak a magyaroknak lehet érdekes, akik itt dologztak és/vagy legalább itt volt saját vállalkozásuk évekig, ahol be voltak jelentve, majd elmentek Írországból és/vagy nem kívánják tovább fenntartani a vállalkozást de a nyugíj jogosultság miatt szeretnék tovább fizetni a TB-t. Az önkéntes TB összege évi minimum €500, azaz minimum kb €42/hó de évente egy összegben kell befizetni. 

Igénybevétel

Ha valaki 66 évesen szeretne elmenni nyugdíjba, akkor a 66. születésnapja előtt legalább 6 hónappal fel kell vennie a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal (pl. Intreo Centre), hogy legyen elég idő az ügyintézésre, és 66 évesen ténylegesen nyugdíjba tudjon menni. Ha valaki később áll neki az ügyintézésnek, akkor sajnos csak később fog tudni nyugdíjat kapni. Az írországi állami alap nyugdíjat max. 6 hónapra visszamenőleg tudják csak folyósítani, tehát ha valaki elég későn áll neki az igénylésnek, esélyes, hogy akár több havi kifizetéstől is eleshet.

Ha valaki Írországban megy nyugdíjba, tehát a nyugdíjba menetelt megelőzően minimum 10 évig itt fizette a TB-t valamilyen formában, akkor van rá lehetőség, hogy az egyéb, EU-s országokban eltöltött munkaéveket is valamilyen módon beszámítsák az ír nyugdíjba. Ez 
azonban mindig egyéni elbírálás tárgya, ezért kell legalább 6 hónapot szánni az ügyintézésre.

Mennyi az annyi?
Az írországi állami alap nyugdíjat heti összegben szokták megadni és 2019 márciusától az alábbi összegek érvényesek:


Bónusz: minden nyugdíjas a 80. születésnapja után automatikusan heti €10-val többet kap, bármelyik fenti kategóriába is esik.

2, Állami csökkentett nyugdíj

Az írországi állami csökkentett nyugdíj függ az illető vagyoni helyzetétől és azoknak járhat, akik valamilyen okból nem jogosultak az állami alap nyugdíjra. Az egyéni anyagi körülményektől függően szintén lehet, hogy SZJA adóköteles, de TB-t és egyéb járulékot nem kell utána fizetni.

A minimum korhatár jelenleg szintén 66 év, 2021-től 67, 2028-tól pedig 68 év, mind férfiak és nők számára.

Az elbírálás szintén egyéni alapon történik, de a következők segíthetnek a pozitív elbírálásban:
  • heti €200-nál kevesebbet keres
  • nincs “extra” ingatlanja (amiben lakik és ha az a sajátja, az nem gond)
  • nincs egyéb, jelentős bevétele (pl befektetésből, eltartják, stb)
  • Írországban él
Szintén az illetékes hatóságoknál kell igényelni (pl. Intreo Centre) ahol egyéni elbírálás alapján, az állami alap nyugdíjhoz képest egy csökkentett összeget fognak valószínűleg megítélni.

Hogyan lehet Önnek is Írországban állami alap nyugdíja?

1, Alkalmazottként: munkát keres és talál, bejelentett alkalmazottként dolgozik éveken keresztül.
2, Vállalkozóként: saját ír céget alapít, és oda jelenti be magát, gyermekeit, így az Ön kezében van a kontroll, nem függ másoktól, hogy kirúgják, nem jelentik be, stb. 
Ha szeretne gyermekei jövőjéről is gondoskodni, érdemes őket is mihamarabb bejelenteni ír cégébe!

Fontos! Írországi cégbe kizárólag olyat lehet bejelenteni, akinek van írországi lakcíme és írországi TB száma. Ha Önnek ilyen nincs, kérjük vegye igénybe írországi adórezidens csomag szolgáltatásunkat: 



Amennyiben Ön is szeretne Írországban vállalkozást alapítani, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot honlapunkon keresztül:

24 June 2019

Számlázás Írországban - 2. rész

2. rész: A bevételek nyilvántartása

Mint azt előző posztunkban is írtuk, Írországban nyilvántartási kötelezettség van, nem pedig számlaadási. Ez azt jelenti, hogy valahogy, kb akárhogy, de hitlelt érdemlően nyilván kell tudni tartani, hogy milyen tranzakciók történtek a cégben.
A számlaadási kötelezettség hiányából 2 nagyon fontos dolog (is) következik:
1, Írországban nincsenek álruhás adóellenőrök, mivel nem kötelező számlát adni, így nincs is min rajtakapni a vállalkozókat
2, Nem kötelező a pénztárgép használata sem, nagyon sok kisvállalkozás nem is használ ilyet.


Mivel tudjuk tehát bizonyítani a bevételünket?

1, számla, blokk stb


Bár nem kötelező, de létezik, használható, ha az ügyfél kér ilyet, illik neki adni.
Nincs kötelező formátuma, sőt, több éves fennállásunk óta gagyibbnál gagyibb változatokkal sikerült már találkoznunk: pl valami jegyzetfüzetféle sarkát kézzel letépték (nem, nem élezték le előtte, csak úgy lazán letéptek egy darabot) és ráírták tolal hogy “Fish €32” azaz “hal €32” és ennyi, nem több, amikor egyik éttermes ügyfelünk a biopiacon halat vásárolt és az étterem részére próbált meg számlát kérni... Mi utólag kézzel ráírtuk a fecni túloldalára, hogy ki volt az „elkövető” (azaz a kiállító) hogy egy esetlges vizsgálat esetén melyik jómadárhoz tudjuk majd küldeni a revizorokat, de eddig még szerencsére nem volt rá szükség.


Számlatömb (Invoice book)
Nyomtatványboltban, könyvesboltban (pl az Easons-ben), az interneten stb lehet kapni. Jobb helyeken 2 féle változata van: áfára regisztrált és áfára nem regisztrált vállalkozásoknak. Értelem szerűen az egyikben van áfa oszlop, a másikban nincs. 
 
A magyarországi gyakorlattal ellentétben bárki bármennyit vehet belőle, nem kell a vállalkozás létezését igazolni. A számlatömb pár Euróba kerül, és minden egyes számlatömb 1-től akármeddig van számozva, attól függően, hogy hány oldal van benne. Tehát ha veszek 5 db számlatömböt, akkor ki tudok állítani 5 db 1-es számú számlát... Igen, valóban. Bár a könnyebb követhetőség kedvéért mi javasoljuk, hogy addig ne kezdjenek bele az újba, amíg az előzőt nem írták tele, de ha pl teljesen életszerűen valaki 3 piacon árul pékárut, és minden egyes standra bedob egy-egy (amúgy teljesen egyforma kinézetű és számozású) számlatömböt, az errefele teljesen rendben van.
A kézzel írós számlatömbökben tipikusan 2-3 oldalas egy számla, a legfelső eredetit kell az ügyfélnek adni, a másik 1-2 másolat pedig megy a könyvelésbe. Legalább a dátumot és a végösszeget írjuk rá. Szerencsés esetben azt is, hogy mit adtunk el, ez még a jótálláshoz, raktárkészlethez stb fontos információ lehet. De ha véletlenül lemaradt, akkor lemaradt.
 
A kézzel írós számlatömb olyan vállalkozások számára lehet praktikus, akik nem tudnak vagy nem akarnak számítógéppel “bajlódni” és nyomtatott számlát kiállítani, csak gyorsan valamit az ügyfél kezébe nyomni, ha blokkot kér pl. műkörmösök, piaci árusok stb.


Pénztárgép
Nem kötelező, sokba kerül, többször nincs mint van. Sok sikert hozzá.


Nyomtatott számla (Invoice)
Aki szeretne (és tud) használhat számítógépes számlázó programot is, de sok cég van, aki számítógépen tervez magának számlát. Mivel nincs számlaadási kötelezettség, így nincs kötelező formátum se és kötelező számlázó program se. 
 
Van olyan ügyfelünk, aki írt magának számlázó programot (igen, programozó az illető) de sokan Word dokumentumban csinálnak egy alap sablont és azt szabják személyre az ügyfélnek.
Hogy milyen adatnak kell rajta lenni, azt inkább a logika és a praktikum határozza meg, de célszerű ráírni, hogy kitől, kinek, mikor, mit és mennyiért. Áfa adatok, ha a kiállító vállalkozás áfára regisztrált.
A számozást valahol el kell kezdeni, és utána egyesével folytatni. Ez lehet, 1, 2, 3, 4, 5... de lehet 42653, 42654, 42655 stb. A kiállított számlából egy példányt meg kell tartani a könyveléshez. Ez gyakorlatilag általában úgy néz ki, hogy van a sablon Word-ben, személyre szabják az adott ügyfélnek, majd vagy kinyomtatnak egyet belőle vagy elmentik PDF-ben és emailben küldik meg az ügyfélnek. Szintén vagy egy kinyomtatott vagy egy PDF verziót meg kell tartani a könyveléshez. 
 
Azoknak az ügyfeleknek, akik nálunk rendelnek cégalapítást vagy egyéni vállalkozói regisztrációt, mi küldünk egy sablon / mintaszámlát kiinduló pontnak, amit aztán átdizájnolhatnak a saját ízlésükre. De tényleg kb bármilyen formátum használható. 
 
Pecsét, aláírás stb dekorációs elemnek használható de nem kötelező.

2, Bankszámlakivonat


Ha bármilyen okból kifolyólag (kártyás fizetés, online vásárlás, közvetlen utalás, stb) egy bevétel megjelenik a válallkozás bankszámláján, az máris teljes mértékben megfelel a nyilvántartási kötelezettségnek.


Kártyás fizetés
A kártyaolvasó terminál praktikus megoldás lehet mind a fix hellyel rendelkező (üzletek, éttermek stb) mind pedig a mozgó vállalkozások (mobil masszőr, vásári árusok stb) számára.
Kártyaolvasót lehet igényelni az ír bankoktól és magán cégektől is. A tapasztalat szerint a bankok a legdrágábbak és a legnehézkesebbek ez ügyben.
Bár mi nem használunk kártyaolvasót, de ügyfeleinktől a sumup.ie kártyaolvasóról hallottuk a legtöbb jót, mind az eladó, mind pedig a vevő szempontjából talán ők a legfelhasználóbarátabbak. (Nem kapunk jutalékot az ajánlásért.)


Online fizetés
Ha az Ön vállalkozása valamilyen webshop-ot üzemeltet, akkor használhat különböző fizetési felületeket, pl Paypal vagy kártyás fizetés. Gyakorlatilag minden digitáslis fizető felületben van listázási funkció, ami évekre visszamenőleg nyilvántartja a beérkező bevételeket, ezért bármelyik ilyen jellegű programot bátran használhatja. Miután valaki digitálisan fizetett Önnek, ez már alapból megfelel az Ön nyilvántartási kötelezettségének, így külön számlát, akár emailben, akár papíron elvileg már nem szükséges kiállítani. 

Gyakorlatilag a legtöbb ilyen jellgű programban beállítható az automatikus email számlaküldés. Szép és praktikus, de nem kötelező.
Online fizetési felületekben szintén a bankok a legmacerásabbak. Mivel a mi honlapunk (www.cegalapitasirorszagban.info) is webshop alapon fut, ügyfeleink visszajelzése alapján mi a Stripe-ot választottuk (https://stripe.com/ie) és évek óta elégedettek vagyunk velük. (Bár tőlük se kapunk jutalékot az ajánlásért.)


Közvetlen utalás
Amennyiben ügyfele közvetlenül bankszámláról bankszámlára utal, az is teljesen megfelel a nyilvántartási kötelezettségnek, további digitális, papír vagy bármilyen egyéb számlát kiállítani nem szükséges.




3, Kockás füzet a.k.a. excel tábla + a bemondásos bevallás


Mint a fentiekből is látszik, több helyről, több különböző úton-módon érkezhet a vállalkozásba a bevétel. Bár alapvetően a fentiek mindegyike megfelel a nyilvántartási kötelezettségnek, a könnyebb átláthatóság érdekében mi nagyon-nagyon javasoljuk, hogy mindezt vezessék egy összesített felületen. Ez lehet excel tábla vagy szó szerint a kockás füzet, de valamilyen közös felület, ahova menet közben mindig beírják a különböző helyről érkező bevételeket. Ez jelentős mértékben megkönnyíti a könyvelést és a Kedves Vállalkozó is könnyebben át tudja tekinteni, hogy hogy áll a vállalkozása...
Mi minden könyvelési ügyfelünknek küldünk egy "pénzügyi napló" nevű excel táblázatot, ahol a kimenő / bejövő tranzakciókat lehet nyilvántartani, de bárki készíthet magának hasonlót.
Mint a “Számlázás Írországban – 1. rész”-ben írtuk, leszenk olyan készpénzes kiadások, amikről nincs számla és gyakorlatilag semmi nyomuk nincs, mégis bemondásos alapon elszámolhatók. Hasonló lehet a helyzet sok készpénzes bevétellel is, főleg olyan területeken, ahol semmilyen számlaadás nem praktikus. Ilyen lehet pl ha valaki piacon árul, mondjuk péksütiket. Napi kismillió tranzakció, kp-ben, nem praktikus se leállni és mindenkinek kézzel pár eurós blokkot irogatni, számítógéppel nyomtatni meg főleg nem. Különben se kér senki blokkot egy €2-s sütiről... Ilyen vállalkozásoknál a gyakorlat úgy szokott kinézni, hogy reggel megszámoljuk mennyi van a pénzes dobozban (vagy zacsiban, vagy kinek mi), zárás után mennyi van ugyanott, a kettő közötti különbség pedig a napi bevétel. Na ezt az összeget kell vezetni az excel táblázatban vagy a kockás füzetben.
Természetesen mindezt a józan ész keretein belül: ha a könyvelés szerint múlt hónapban keresett €1000-t a péksütikkel majd begurul a piacra a Bentely-vel, akkor nyilván számíthat néhány keresztkérdésre az ír adóhivatal (egyébként általában nagyon kedves és segítőkész) munkatársaitól...


Néhány további megjegyzés:
  • Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy mind a kiadásokat, mind pedig a bevételeket próbálják meg egy közös, összesített felületen vezetni, a kimenő-bejövő tranzakciókat pedig minél előbb rögzíteni. Főleg a kezdő vállalkozók (egyik) legfőbb kihívása az adminisztráció, „hej, ráérünk arra még”, aztán amikor eljön a bevallás ideje, akkor lehet kapkodni meg fejvakarni, hogy na akkor mi is volt meg honnan is kéne összeszedegetni...
  • Írországban nincsenek álruhás adóellenőrök, nem szükséges pénztárgép és sokan sok helyen nem adnak se blokkot se számlát. És láss csodát: a bemondásos bevallás itt mégis működik.
  • A fentiek akkor is érvényesek, ha írországi vállalkozása áfára regisztrált. Nagyon fontos azonban, hogy a számla adásától vagy nem adásától függetlenül a bejövő áfa tartalmat mindenképp nyilván kell tartani! Ennek legegyszerűbb módja az áfás számla kiállítása, hisz abból egyértelműen látszik az áfa kulcs és az áfa összege, ezért áfára regisztrált vállalkozás esetén mi mindenképp javasoljuk, hogy „szokjanak rá” a számla kiállítására!




* * * * *

Minket pedig továbbra is megtalálnak honlapunkon keresztül:
www.cegalapitasirorszagban.info


31 May 2019

Számlázás Írországban - 1. rész

Írországban nyilvántartási kötelezettség van, nem pedig számlaadási. Ez azt jelenti, hogy valahogy, kb  mindegy hogy, de nyilván kell tudni tartani, hogy milyen tranzakciók történtek a cég életében.




1. rész: A kiadások nyilvántartása


1, számla, blokk stb


Talán a legegyszerűbb és legközismertebb. Nem kell, hogy a cég nevére szóljon, a "Kérem írjon egy áfás számlát a cégem nevére" mondat Írországban leginkább felejtő... A sima, senki nevére nem szóló blokkot ha elteszi, az teljesen jó.


Ne várja automatikusan, mert nem az: mivel nem kötelező adni, sok helyen idő- és költségtakarékosságból nem nyomtatják ki, és ez itt, Írországban teljesen normális és legális.


A fentiekből következik, hogy a pénztárgép se kötelező Írországban, sok kisvállalkozásnak nincs is, így a mindenféle kézzel írott ficni-fecni, blokkocska, sajtpapír és társai is mind megfelelőek, csak legyen rajta hogy kitől, mikor, mit és mennyiért.


Kicsit komplikáltabb a helyzet, ha írországi vállalkozása áfára regisztrált, ez esetben az áfát csak olyan vásárlás után tudja majd visszaigényleni, ahol:

A, a számla a cég vagy egyéni vállalkozó teljes és pontos nevére szól, továbbá
B, pontosan fel van tüntetve, hogy mennyi volt az áfa kulcs és mennyi a pontos áfa tartalom.
Ha bármelyik a fenti A és B pontok közül hiányzik, vagy nem teljes, pontatlan stb, akkor az adott vásárlás után az áfát sajnos nem fogja tudni visszaigényelni, bár költségként a teljes összeg elszámolható.

A "Kérem írjon egy áfás számlát a cégem nevére" itteni megfelelője kb "I need a VAT detailed invoice for my business, please" de ne lepődjön meg, ha ennek a mondatnak a hallatára sok helyen (még a nagy, multi cégek esetén is) fejvakarva fut össze a teljes ügyfélszolgálat, hogy akkor most vajon mit és hogy is kéne csinálni... Lényeg az, hogy mielőtt távozik a helyszínről, mindenképp győződjön meg róla, hogy a kiállított akármi megfelel a fenti A és B pontoknak.


2, Bankszámlakivonat


Amennyiben bankkártyával vagy utalással fizet, akkor a tranzakció meg fog jelenni a bankszámla kivonaton. 


Ha pl egy másik cégnek fizet banki utalással, akkor ez már megfelel a nyilvántartási kötelezettségnek. Nyilván minél több irányból alá tudja támasztani a tranzakciót, annál jobb. Pl ha kap számlát arról, hogy mit rendelt vagy az emailezésből kiderül, az mégjobb, de ha semmi egyéb nyoma nincs, "csak" a bakszámlakivonat, az már megfelelő.


A bankszámlakivonat szintén hasznos lehet, ha pl kártyával fizetett valamiért de vagy nem kapott, vagy elhagyta a blokkot. Ez esetben a bankszámlakivonattal "mégis" lehet igazolni a tranzakciót. Nem a legideálisabb, mivel pl ha csak annyi látszik hogy "Tesco €80" az lehett kenyér, zokni, zománcozott lábos vagy nyomtató is, és nem biztos, hogy a felsoroltak mindegyike elszámolható költségként, de kiindulási alapnak jó, és egy vizsgálat esetén a Tesco nyilvántartásából úgy is le tudják kérdezni, hogy pontosan mi volt a vásárlás.


Fontos kiemelni, mint már fentebb említettük, hogy ha áfát szeretne visszaigényelni, akkor a fenti A és B pontoknak pontosan meg kell tudni felelni, egy bankszámlakivonatból ezek az adatok pedig nem lesznek kiolvashatók. A bankszámlakivonat tehát megfelel a nyilvántartási kötelezettségnek, de áfa visszaigénylésre nem lesz alkalmas.


3, Email visszaigazolás


Ha online vásárol valamit, a legtöbb webshop emailben fog visszaigazolást küldeni a tranzakcióról. És az írországi webshopok, 99%-a kizárólag csak email visszaigazolást fog küldeni. Termékvásárlás esetén még néha van, aki bedob egy papír számlát a csomagba, de online szolgáltatás vásárlása esetén szinte senki nem fog papír számlát postázgatni.

Az email visszaigazolás alapvetően jó és elegendő, ráadásul ha megfelel a fenti A és B pontoknak, akkor áfát is vissza lehet vele igényelni.

4, Kockás füzet a.k.a. excel tábla


Előfordulhat néhány olyan, kivételes eset is a vállalkozás életében, amikor az ég egy adta világon semmi, de semmi nyoma nem lesz a tranzakciónak, és mégis van rá mód, hogy elszámoljuk.

Ha pl Ön építkezési vállalkozó és a használt piacon egy magánembertől készpénzben vásárol egy használt fúrót, akkor annak semmi nyoma nem tud lenni: magán ember nem tud és nem is állíthat ki számlát, hiszen nem vállalkozó és magán emberként valószínűleg kártya olvasó terminállal se fog rendelkezni. Tehát nincs blokk, a kp-nek pedig nincs nyoma. 

Mi minden könyvelési ügyfelünknek küldünk egy "pénzügyi napló" nevű excel táblázatot, ahol a kimenő / bejövő tranzakciókat lehet nyilvántartani. Ebbe az excel táblázatba lehet bevezetni a fenti tranzakciót, és így ebben a formában elszámolhatóvá tenni.


Néhány idevonatkozó megjegyzés:

- Fontos, hogy a fentihez hasonló tranzakciókat minél hamarabb bevezessék a pénzügyi naplóba, mivel a "hűűűű, jut eszembe, tavaly májusban volt egy fúró azon a hogyishívják piacon, izé, már nem emlékszem mennyiért" sajnos nem elszámolható.
- Ne lógjon ki a lóláb: a "minden nap veszek 3 fúrót készpénzért számla nélkül" vagy  a "vettem egy raklap fúrót de nem kaptam számlát" szintén nem elszámolhatók.
- A mi pénzügyi napló excel táblánk nem etalon és nem a hivatalosan előírt kötelező verzió (mivel ilyen nincs). Ez mindössze egy, a hosszú évek tapasztalata által kialakított nyilvántartási segédeszköz. Ha Ön tud jobbat, a saját maga számára könnyebben kezelhető változatot csinálni vagy ténylegesen egy kockás füzetben vezeti a tranzakciókat, bátran tegyen úgy, a nyilvántartási kötelezetettségnek jó eséllyel az is tökéletesen meg fog tudni felelni.



* * * * *


A bevételek igazolását a poszt 2. részében fogjuk részletezni, hamarosan az is elérhető lesz itt a blogban.


Minket addig is megtalálnak honlapunkon keresztül: www.cegalapitasirorszagban.info




04 April 2018

Alkalmazottak bére és azok járulékai Írországban - 2018

2018-ban a bejelentett alkalmazottak után befizetendő aktuális járulékokat az alábbi táblázatban tekinthetik meg. 

A táblázatban szereplő összegek €-ban értendők.

SZJA = személyi jövedelem adó Írországban
TB = társadalom biztosítás, EÜ hozzájárulás, nyugdíj hozzájárulás stb stb minden egyben
USC = ún. univerzális szociális díj (Pontosan az ami a neve, nem jár érte se ellátás, se nyugdíj, de fizetni kell és kész.)


Klikk a képre a nagyításért:

Írországi alkalmazottak járulékai




Szeretne Ön is ír céget alapítani? Válasszon minket!
http://www.cegalapitasirorszagban.info

15 April 2016

Céges bankszámlanyitás Írországban




Először is, a legfontosabb: ír cégének NEM kötelező Írországban bankszámlát nyitnia!  
Amennyiben Ön ír céget szeretne, de nem Írországban lakik, akkor jóval egyszerűbb és költséghatékonyabb Írországon kívül, pl Szlovákiában, Magyarországon, Romániában, Ausztriában stb céges bankszámlát nyitnia. Ehhez le kell kérni az ún Apostille dokumentumot, majd ennek segítségével bármelyik másik EUs tagállamban tud ír cégének bankszámlát nyitni. Az írországi bankszámlanyitásnál jóval egyszerűbben...

Amennyiben Ön ír céget szeretne és valóban Írországban lakik, van már itteni magán bankszámlája, akkor célszerű ugyanahhoz a bankhoz fordulni, ahol a magánbankszámla is van, az a bank fogja tudni a legegyszerűbben megnyitni a céges bankszámlát.

Céges bankszámla egyébként semelyik sesetben sem kötelező, bár praktikus, és annak sincs határideje, hogy mikorra kell megnyitni, tehát minden Kedves Vállalkozó haladhat a saját tempójában, hogy milyen gyorsan áll neki a dolgok ügyintézésének.

2016 áprilisa óta új követelmények vannak életben a bank részéről. Az új varázsszó ezentúl a “local” vagyis a “helyi”. 




Az előírás:



Ha Írországban szeretnének céges bankszámlát nyitni, akkor minden directornak és mindenkinek, aki 25%-nál több részesedéssel rendelkezik a cégben, írországi lakcímmel kell rendelkeznie és a cég tevékenységét is Írországba kell tervezni.

Gyakorlati tippek:

1, Írországi lakcím
Ha Ön valóban Írországban lakik, akkor a helyi szokásoknak megfelelően, saját nevére szóló itteni rezsi számlával vagy itteni magán bankszámla kivonattal tudja igazolni, hogy valóban itt lakik.

Ha nem Írországban lakik, de szeretne írországi céges bankszámlát, akkor szüksége lesz az ún. "adórezidens" csomagunkra, mely tartalmazza az itteni TB szám ügyintézést és magán bankszámla nyitást.

A procedúrához egy előre egyeztetett időpontban Dublinba kell jönni. Általában 2-4 héttel előre adnak a hivatalokban időpontot. Az igénylésre természetesen elkísérjük, segítünk a tolmácsolásban és a hivatali papírmunkában, illetve biztosítunk minden szükséges igazolást és természetesen írországi lakcímet is adunk.

A TB szám interjú után 1-2 héten belül küldik meg az ún. szociális kártyát, mely egy fényképes kártya. A magán bankszámla tartozékai: kártya, pin kód stb szintén 2-4 héten belül érkeznek meg.

Maga a TB szám megigénylése egyébként a későbbiekben nem jár semmiféle fizetési vagy egyéb kötelezettséggel, egyszerűen csak a szociális kártya miatt van rá szükség, hogy a bank a céges bankszámlát meg tudja nyitni.

Az aktuális árakat kérjük mindig nézzék meg honlapunkon: www.cegalapitasirorszagban.info

2, Jó előre gondolkodni
Bár magához az ír cég alapításához elvileg nem szükséges írországi lakcím, bármilyen EU-s lakcím elegendő, gyakorlatilag azonban a bank meg fogja nézni az itteni cégbíróságon leadott adatokat, és a “helyi” varázsszó szent nevében rendkívül előnyös ha már alapításkor ír lakcímmel adjuk le a tagokat és directorokat. Ezzel nagyon sok magyarázkodást és esetleges bonyodalmat meg lehet spórolni a banknál.
Jó tehát előre gondolkodni, ha már alapításkor tudja, hogy előbb-utóbb ír bankszámlára is szüksége lesz, célszerű az adórezidens csomagot már az ír cég alapításakor megrendelni, így már alapból ír lakcímre lesz mindenki lejelentve, a magyar / külföldi lakcím így fel sem merül.

3, A cég tevékenysége
A bank meg fogja kérdezni, hogy mivel fog foglalkozni a cég. A “helyi” varázsszó szent nevében a cég tevékénységét induláskor illetve bankszámla nyitáskor mindenképp Írországba kell tervezni, kihangsúlyozva, hogy mindez miért különösen jó Írországnak.
A tervek természetesen tervek, vagyis ha esetleg később máshogy alakulnak, az már nem gond, de előzetesen mindenképp Írországra kell koncentrálni.

4, Költséghatékonyság
Néha előfordul, hogy többen vannak a cégben mint tagok és / vagy directorok, de nem mindenki akar a bankszámlához hozzáférést. Ilyen esetben nyilván jóval költséghatékonyabb ha alapításkor csak azok szerepelnek tagként illetve directorként, (és jönnek Dublinban TB ügyintézésre illetve magán bankszámla nyitásra) akik a bankszámlához is hozzá szeretnének majd férni.

A többi tagot és directort (pl. amolyan csendes társak vagy befektetők, aki a bankszámlához amúgy nem kérnek hozzáférést) ráér majd később, a bankszámlanyitás után betenni őket a cégbe. A tag- és director csere díja normál esetben €50 / fő, de ha a cégalapítás után 6 hónappal esedékes adminisztrációs bevalláskor adjuk hozzá a többieket a céghez, akkor a változásoknak külön díja nincs, az az admin bevallásban olyankor benne van.